Meglehetősen rövid, mindössze 2,5 órányi alvás után felvirradt az első nap, amin szervezett programon vehettünk részt. Miután kitámolyogtunk az ágyból, megreggeliztünk, és lelkes guidunk segítségével megtaláltuk a buszt, amely számunkra ki volt jelölve. Ehhez előtte keresztül kellett vágnunk egy lila-pólós és zöld hátizsákos csoporton, akik ezen a napon árasztották el a hotelt, és azóta is kőkemény versenyt folytatunk velük az élettérért... A busszal egy különleges tánc megtekintésére indultunk, nevezetesen a Barong&Kris Dance-re, Batu Bulanba. Mivel ez majd egy órányi buszozásra volt a hoteltől, így a buszon egy idegenvezető próbált szórakoztatni bennünket. Nagyjából az összes információt megcáfolta, amit Widi mondott nekünk pár nappal korábban (17 ezer helyett 13 766 sziget van, a Bali-i lakosságnak csak 85 %-a hindu vallású...), de persze a felét nem értettük annak amit mondott, szóval lehet más érdekességek is elhangzottak. Minden igyekezete, és igyekezetünk ellenére persze elaludtunk, és csak a helyszín közelében ébredtünk fel. Mielőtt bementünk volna a színházba, mindenkinek kiosztottak egy lapot, amin a tánc-színdarab (táncos drámajáték? táncjáték?) vázlatos története szerepelt. Ezek szerint a jó és a gonosz örök harcáról szóló eposzt láthattunk, öt színben, egyetlen felvonásban.
A cselekmény a szövegkönyv első olvasására is meglehetősen nehezen követhetőnek tűnt, és valószínűleg kicsit nagyobb hindu mitológia előképzettséget igényelt volna, de azért megpróbáltunk mindent dekódolni. Az egyszerűbbség kedvéért most képekkel megsegítve, megpróbálom elmesélni a történetet.
Íme a színpad, bal oldalon a zenekarral, akik a zenét szolgáltatták.
A zenekar kicsit közelebbről.
Prológus
Elsőként a tigris érkezik a színre. Érkezése igen hosszan tart, sokáig csak a fejét rázza a bejáratnál. Utána a színpadon kelleti magát.
Mindenféle mulatságos pozitúrákat vesz fel a tigris, kicsit megelőlegezve a darab humoros vonalát. Miután hosszan produkálja magát, megérkezik a társa:
A majom lép a színre! A majom is a humor forrása, nyalogatja magát, meg vigyorog, meg majomkodik. A tigrissel láthatóan jó haverok. Ekkor azonban felüti a fejét a konfliktus!
Haragos falusiak lépnek színre, akik azért ennyire mérgesek, mert a tigris felfalta egyikük gyerekét. Ezt csak a szövegkönyvből tudom, a darabban még szimbolikus utalást sem tudtam felfedezni erre vonatkozólag.
A falusiak megküzdenek a majommal és a tigrissel, s a harc közben egyiküknek leharapják az orrát. Ez fontos részlet, bár hogy pontosan miért, az nem világos. Végül mindenki elhagyj a színpadot, és kezdődik egy teljesen másik történet.
Első szín
Az első színben két táncos hölgy tűnik fel, akik a megnyitón is megismert, mozgás nélküli táncot adják elő. Igen hosszú ideig kellett várni, hogy két, legalább kicsit különböző testhelyzetben lefotózhassam őket! A két táncos egészen váratlan módon Rangda, a mitikus gonosz szörny szolgáit alakítja. Nem igazán mondhatnám, hogy sugárzott a gonoszság a mozdulataikból, de a szövegkönyv szerint gonoszak, és Dewi Kunti szolgáit várják. Hosszúnak érződő "táncolás" után elhagyják a színpadot, és következik a
Második szín
Dewi Kunti szolgái érkeznek, akik a Patih-ra várnak, hogy együtt mehessenek Dewi Kuntihoz. A Patih-ról azt írta a szövegkönyv, hogy ő a Prime Minister, vagyis miniszterelnök, de azért ez elég furán hangzott... Egy darabig bohóckodtak a színpadon, majd következett az újabb konfliktus
A korábban látott Rangda szolgák egyike gonosz szellemmé válik, és megtámadja a szolgákat. A leírás szerint mindkettőt megszálja, hogy mérgessé tegye őket. Nem merném állítani, hogy valóban ez jött át a látottakból, mindenesetre jó sokat püfölték egymást, mire a gonosz szellem elhagyta a színpadot. Cserébe
Megérkezett a Patih, és együtt elindultak Dewi Kuntihoz, ahova a
Harmadik szín
ben érkeztek meg. Végre bemutatkozik a rejtélyes Dewi Kunti!
Dewi Kunti a történet anyafigurája. Valamilyen oknál fogva felajánlotta, hogy a fiát, Sahadewát, feláldozza a Rangdának.
Sahadewa (aki bár lánynak néz ki, valójában a fia Dewi Kuntinak) érthető módon kevésbé szeretne áldozattá válni. A háttérsztori nem világos, a leírás csak a tényt közli, Sahadewa-t feláldozásra szánják. Talán mégis lenne esélye meglágyítani édesanyja szívét, ám ekkor
A korábbról megismert gonosz szellem ezúttal Dewi Kuntit szállja meg! Aki ettől teljesen bepöccen, és fiát az erdőbe viteti!
Megparancsolom, hogy vidd az erdőbe, és hagyd ott áldozatként!
Az úton az erdőben még egyszer feltűnik a gonosz szellem, aki ezúttal a Patih-t szállja meg, így annak szíve nem esik meg szegény Sahadewán. Egy fához kötözi, majd a Patih elmegy, de a két szolgáló ott marad Sahadewával.
Negyedik szín
Deus ex machina, Siwa isten érkezik meg titokban, és halhatatlanná teszi Sahadewát.
Ez a jelenet elég lassan esett le nekünk, mivel az érkező szereplőről mindent el tudtunk képzelni, csak azt nem, hogy ő lenne Siwa istenség. Pedig így volt! És innen az események eléggé felgyorsultak.
Különböző gonosz szellemek jönnek és mennek, némelyiküket az arra járó Siwa megöli, másokat nem. Végül aztán
Megérkezett a Rangda! Rajta legalább látszik, hogy igen gonosz, és nagyon hatalmas is. Arra a kevésbé diszkrét sugallmazásra, amit a Rangda lógó mellei jelenthetnek, nem térnék ki inkább.
Most megöllek, Sahadewa! Gondolta magában a Rangda, de ezen terve (Siwa korábbi ténykedése okán) csúfos kudarcot vallott. Miután megdöbbenve tapasztalta, hogy nem tudja megölni Sahadewat, a történet váratlan fordulatot vesz:
A Rangda megbánja bűneit, és arra kéri Sahadewa-t, hogy inkább váltsa meg őt! Sahadewa beleegyezik, és megöli a Rangdát
És ha ez nem lenne elég, a leírás szerint a hirtelen jó útra tért Rangda ezáltal rögvest a mennybe jut! Sosem késő megváltozni! Érthető módon ez a váratlanul jött lehetőség a mennyország könnyű elérésére Rangda szolgáinak érdeklődését is felkelti.
Ötödik szín
Kérlek, válts meg engem is! Kéri Sahadewat Kalika, Rangda egy szolgája. Sahadewanak azonban egy napra egy megváltás bőven elég, így nemet mond Kalikának. A gonosz szellem ettől bedühödik, és
Vaddisznóvá változva elkezdi terrorizálni a falusiakat. A falusiak azonban nem hagyják magukat, és Sahadewa segítségével
Megölik a gonosz vaddisznót. Persze ezzel a gonosz szellemet még nem pusztították el, aki tanulva iménti hibájából, ezúttal
madárrá változva szabadul rá a falu népére. Szerencsére a madár sem legyőzhetetlen,
és Sahadewa sikeresen elüldözi. Az igazán váratlan fordulat ekkor következik be: a végletekig felbosszantott gonosz szellem (Kalika) végső elkeseredésében RANGDA-vá változik?!?!?
A Rangda ezúttal méltó ellenfele Sahadewa-nak, aki végül úgy dönt, hogy a győzelem érdekében
elmegy meditálni. E közben Sahadewa követőinek újabb csoportja támad rá a Rangdára
És sikeresen sarokba szorítják. A Rangda azonban szörnyen gonosz, és mesterkedésének hála, a jó követők
önmaguk ellen fordulnak! (Lásd, Brian élete, öngyilkos elitalakulat.) Szerencsére eléggé tompa botjaik vannak, de az öngyilkosság többszöri megpróbálása így is elég megrázó látvány volt. Épp ideje volt, hogy a meditálni tért Sahadewa újfent színre lépjen! Így is történt, azonban a meditációnak áldásos hatása volt: Barong-gá változott! A Barong egy mitológiai lény, a JÓ megtestesítője, Rangda ősi ellensége. Itt esetleg emlékeztethet egy korábbi szereplőre, de biztosítok mindenkit, tényleg a Barong-ot láthatjátok!
A Barong feloldozza szegény őrült falusiakat, és elérkezik a történet zárójelenete:
Barong Rangda ellen! Az évezred küzdelmét természetesen a Barong nyeri, bár a látványvilág sokkal inkább emlékeztetett régen látott barátok újbóli találkozására, mint harcra, de persze a spirituális vetületet nem láthattuk. Itt jegyezném meg, hogy a leírás kissé becsapott bennünket, az alapján előbb kellett volna a Barongnak egyedül, és később a követőivel együtt küzdnie, de ez nem egészen így történt. Minden jó, ha a vége jó,
győz a Barong, a gonosz mennybe ment, majd visszatért, a falusiak pedig nem ölték meg magukat...
Tulajdonképpen az első két jelenetet leszámítva pörgős darab volt, sok humoros elemmel, és teljesen érthetetlen történettel. Még a leírással együtt is komoly nehézségeket okozott a szereplők azonosítása, a történet végső mondanivalója pedig kissé ködös. A lényeg azért nyilván az, hogy ha lehet, akkor a Barong oldalára álljunk :)
Azt hiszem ennél többet nem adhatok át egyszerre, szóval a többi eseményt majd egy következő postban olvashatjátok :)
