Where can see IJSO?

Túlzás lenne azt állítani, hogy sikerült kialudnunk magunkat reggelre, noha a reggeli jelentős részét is átaludtuk, és éppen csak fel tudtam kapni valamit, mielőtt felültem a buszra. Az így birtokomba kerülő mandulás croissant egyébiránt igen finom volt! A terv az volt, hogy majd a buszon kialszom magam, ennek megfelelően sikerült is átaludni a buszút jelentős részét. Ennek meglett az az igen kellemes következménye, hogy minden ízületem fáj mostanra, és képtelen vagyok egyenesen tartani magam… ha választhattok hálóhelyet, ne egy busz középső ülését válasszátok! Az egész utat persze nem sikerült átaludni, hiszen a 80 km távolságra található GMRT (Giant Metrowave Radio Telescope) eléréséhez 3 órára volt szükség.

De legalább a fantasztikus utazás végén ott találtuk magunkat néhány igen nagy parabola-antenna tövében. Igen, persze, mi másra számítottunk… Elsőként megkínáltak bennünket teával, és némi süteménnyel. A tea… nos… lentebb a képek beszédesebbek lesznek azt hiszem :). Ezután elvittek minket egy épületbe, ahol beszéltek pár szót a GMRT-ről úgy általában (minden alkalommal, amikor beszélő a GMRT rövidítést kimondta, én Germany-t értettem. Így megtudtam például, hogy Németországot 1980-ban kezdték építeni…), majd megtekinthettünk egy videót a GMRT építéséről. Ebben egészen hihetetlen információk hangzottak el, mint például hogy a hatalmas parabolaantennákhoz rengeteg vasra volt szükség… Annál jobban szórakoztuk azon, hogy az építkezés minden lépését egy ember végezte, és legalább ketten nézték, helyenként munkát imitálva, de általában csak ácsorogva. Végül a földön elkészült hatalmas szerkezetet felemelték: méghozzá emberi erővel, néhány csörlő segítségével felhúzták. Attila a piramisokra asszociált, és nem volt egyedül. A csodálatos videó után, melynek legemlékezetesebb pontja az volt, amikor megjelent egy gyík a falon a vetítő-vászon mögött, ebéd következett. Sok köszönet nem volt benne, bár találtunk ehető dolgot, de ami az egészet megmentette, hogy desszertként jégkrémet szolgáltak fel! :) Az ebéd végeztével két csoportra oszlottunk, hogy megnézzük közelről a GMRT egyik teleszkópját. Egyébiránt 36 darab van belőlük, 14 középen a többi pedig Y alakban szétszórva egy nagyobb területen. A teleszkóp közelről tényleg hatalmas volt, és a sok rajzfilm és gyönge minőségű sci-fi után nagyon vártam rá, hogy egyszercsak kilő egy hatalmas lézersugarat, de ez nem történt meg. Ehelyett a tövében meghallgathattuk, hogy milyen irányban hány fokkal forgatható el, és milyen felbontással láthatjuk vele az eget.

A rövid bemutató után a központi épületbe mentünk, ahol megtekinthettünk pár posztert a GMRT eddigi eredményeiről: felfedezett néhány galaxist illetve pulzárt. Végezetül sétáltunk kicsit, majd megindultunk hazafelé. Útközben beugrottunk egy helyi borkereskedésbe, mivel ez a környék Indiában híres a borról. Megkóstoltam a fehérbort, amit a hollandok leadere vásárolt, de borzasztónak bizonyult, így végül nem vettünk indiai bort. A hazaút hasonlóan hosszú volt, mint az ideút, de mivel ezúttal jórészt ébren voltam, alkalmam volt szembesülni az indiaiak különös vezetési stílusával. De legalábbis a sofőrünkével. A duda univerzális megoldásnak bizonyult minden helyzetben, olyan előzési kísérletek közben, amik bármelyik forma-1-es pilóta becsületére váltak volna. A lámpák, a vonalak és a táblák itt még afféle jótanácsnak sincsenek igazán tekintve, mindenki megy arra, amerre éppen dolga van, és ha ez másokba ütközne, akkor nyomja a dudát. Csodával határos módon karcolás nélkül megúsztuk, és vacsorára már otthon is voltunk. Csodás kirándulás volt, összesen hat óra a buszban, és eközben két óráig nézhettünk óriási parabolaantennákat… Este aztán hátra volt még egy meeting, amire ezúttal mindenki hivatalos volt. Váratlan módon azonban az órák hosszat tartó értelmetlen viták helyett két információ után, ami a jövő két év helyszínéről szólt (Sri Lanka és Dél-Korea, de egyik sem biztos, hogy jövőre is meg tudja rendezni), elengedtek bennünket az alapszabályzat és a javasolt módosítások egy nyomtatott változatával. Miután felocsúdtunk a megdöbbenésből, felmentünk a szobába, és egy gyors kör fertőtlenítés után lefeküdtünk aludni.

A számunkra előkészített ebédlő-sátor

Keksz, és... bizony-bizony, ez a fent emlegetett TEA! Nem, nem kávé! És az íze pont olyan, mint amilyet elképzeltek most...

Ez bezzeg már az ebédünk. Nem volt rossz amúgy, a kinézetéből pedig az összes többi étkezésünk képi világát meg lehet ismerni :)

Lukas, a litván kémikus ötletére a kameramant elkezdtük fotózni valahányszor kamerázni kezdett minket, hátha zavarba jön. Nos, amint meglátta a fényképezőket, pózolni kezdett, szóval erről hamar leszoktunk...

Ez volt a kerthelyiség az ebédlő-sátorhoz

Az előadás a GMRT építéséről. Mellette a hollandokban hatalmas megdöbbenést keltő iskolai tábla látható. Náluk ilyet már sehol sem találni, csak aktív tábla, meg filces "whiteboard" van...

A teleszkóp távolról, előtérben talán egy új parabola helye van előkészítve. Talán csak valami épület készül...

A GMRT egy példánya. Most mondjátok hogy nem olyan, mint egy óriás lézerágyú?! :)

A halálcsillag árnyékábanÉs egy fergeteges csoportkép a teleszkóp lábánál, csakhogy én is feltűnjek a saját blogomon :)

Tomi magasabb, mint a GMRT! :P És az ujjával tartja vissza a pusztító lézersugarat!

Indiai stílusú útépítés, klasszikus munkásruhában.

Itt nevelik a kis teleszkópokat, akik nagyra nőve rádió-galaxisokat fedeznek fel! Najó, valójában ez egy modell a teljes 36 antenna elhelyezkedéséről.Végre valahára elefántot is láttunk Indiában! Tudom-tudom, még nem az igazi, de több attól tartok nem jut majd...